A spiritualitás négy indián törvényeként ismert, amelyek mindegyike megmagyarázza a lét különböző aspektusait. Ezek a törvények megmutatják az életed fontos körülményeinek jelentését, és tisztázzák az élet különböző aspektusainak hátterét. Emiatt ezek a spirituális törvények nagy segítségünkre lehetnek a mindennapi életben, mert sokszor nem látunk értelmét bizonyos élethelyzetekben, és feltesszük magunknak a kérdést, hogy miért kell ennek megfelelő tapasztalatot átélnünk. Legyen szó különböző találkozásokról emberekkel, különféle bizonytalan vagy homályos élethelyzetekről vagy akár véget ért életszakaszokról, ezeknek a törvényeknek köszönhetően sokkal jobban megérthetsz bizonyos körülményeket.
1. sz. Akivel találkozol, az a megfelelő
Az első törvény azt mondja, hogy az a személy, akivel találkozol az életedben, az a megfelelő. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az a személy, akivel ebben a pillanatban együtt vagy, azaz akivel kapcsolatba kerülsz, mindig a megfelelő személy az aktuális életedben. Ha találkozik egy megfelelő személlyel, akkor ennek a kapcsolatnak mélyebb jelentése van, és így kell történnie. Az emberi lények is mindig a saját állapotunkat tükrözik számunkra. Ebben az összefüggésben mások tükörként vagy tanítóként szolgálnak bennünket. Jelen pillanatban képviselnek valamit, és okkal jöttek a saját életünkbe. Semmi sem történik véletlenül, ezért minden emberi találkozásnak vagy interperszonális interakciónak mélyebb jelentése van. Minden embernek, aki körülvesz bennünket, minden embernek, akivel jelenleg kapcsolatban állunk, megvan a maga joga, és saját létállapotunkat tükrözi. Még akkor is, ha egy találkozás nem tűnik látványosnak, tudatában kell lennie annak, hogy ennek a találkozásnak mélyebb jelentése van.
Nincsenek véletlen találkozások. Mindennek mélyebb jelentése van és mindig a saját létállapotunkat tükrözi..!!
Alapvetően ez a törvény 1:1 arányban átültethető az állatvilágra is. Az állatokkal való találkozások is mindig mélyebb jelentéssel bírnak, és emlékeztetnek valamire. Ahogy nekünk, embereknek, az állatoknak is van lelkük és tudatuk. Ezek nem pusztán véletlenül jönnek az életedbe, ellenkezőleg, minden állat, akivel találkozol, képvisel valamit, mélyebb értelme van. A felfogásunk itt is erősen befolyásolja. Például, ha egy személy többször is észrevesz egy különleges állatot, például egy rókát az életében (bármilyen összefüggésben), akkor a róka képvisel valamit. Ezután közvetetten rámutat valamire, vagy egy speciális elvet képvisel. A természettel (természeten belüli) való találkozásnak egyébként mélyebb jelentése is van. Ez az elv tehát minden találkozásnál alkalmazható.
#2 Ami történik, az az egyetlen dolog, ami megtörténhetett
A második törvény kimondja, hogy minden eseménynek, életszakasznak vagy mindennek, ami történik, pontosan ugyanúgy kell történnie. Minden, ami az ember életében történik, pontosan olyannak kell lennie, amilyen, és nincs olyan forgatókönyv, ahol valami más is történhetett volna (más idővonalat félretéve), mert különben valami más történt volna, és teljesen mást tapasztalhat meg az életkörülmények. Ami történik, annak meg kell történnie. Szabad akaratunk ellenére az élet előre meghatározott. Ez kissé paradoxon hangzik, de azt választja, aminek meg kell történnie. Mi magunk vagyunk saját valóságunk megteremtői, azaz saját sorsunk tervezői, és ami történik, az mindig a saját elménkre vagy a saját elménkben legitimált döntéseinkre, gondolatainkra vezethető vissza. Azonban bármit választottunk, annak meg kell történnie, különben nem történt volna meg. Gyakran negatív gondolataink is vannak a múltról. Nem tudjuk lezárni a múlt eseményeit, és emiatt negativitást merítünk valamiből, ami valójában már nem létezik itt és most (csak a gondolatainkban). Ebben az összefüggésben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a múlt csak az elménkben létezik. Alapvetően azonban az ember mindig csak a mostban, a jelenben van, egy örökké táguló pillanatban, amely mindig is létezett, van és lesz, és ebben a pillanatban mindennek pontosan úgy kell lennie, ahogy van.
Mindennek, ami egy ember életében történik, pontosan ugyanúgy kell történnie. A saját lélektervtől távol minden döntésünk eredménye a jelenlegi élethelyzetünk..!!
Egy ember élete nem is alakulhatott volna másként. Minden döntés, amit meghoztak, minden átélt eseménynek így kellett történnie, és nem is történhetett volna másként. Mindig mindennek pontosan úgy kell lennie, ahogy van, ezért tanácsos többé nem foglalkozni ilyen gondolatokkal, vagy véget vetni a múltbeli konfliktusoknak, hogy újra a jelenlegi struktúrákból tudjunk cselekedni.
3. sz. Minden pillanat, amikor valami elkezdődik, a megfelelő pillanat
A harmadik törvény kimondja, hogy az ember életében minden mindig pontosan a megfelelő pillanatban kezdődik és pontosan a megfelelő időben történik.. Minden, ami az életben történik, a megfelelő időben történik, és ha elfogadjuk, hogy minden mindig a megfelelő időben történik, akkor magunk is láthatjuk, hogy ez a pillanat új lehetőségeket kínál. Elmúlt életszakaszok véget értek, értékes leckeként szolgáltak számunkra, amiből utána erősebbek lettünk (minden a boldogulásunkat szolgálja, még ha ez néha nem is nyilvánvaló). Ez is kapcsolódik az új kezdetekhez, azaz új életszakaszokhoz, amelyek bármikor, bárhol megnyílnak (a változás mindenütt jelen van). Bármikor megtörténik egy új kezdet, ami azzal is összefügg, hogy minden ember folyamatosan változik és folyamatosan tágítja a tudatát (egyetlen második sem olyan, mint a másik, ahogyan mi, emberek is folyamatosan változunk. Még ebben a másodpercben is változol tudatállapotod vagy életed, például a cikk olvasása során szerzett tapasztalatok révén, és ennek következtében más emberré válás. Megváltozott/kibővült mentális állapotú személy - új tapasztalatokkal/információkkal bővítve). Ettől eltekintve, ami most kezdődik, előbb-utóbb nem kezdődhetett volna el. Nem, éppen ellenkezőleg, a megfelelő időben ért el hozzánk, és nem történhetett volna meg előbb-utóbb az életünkben, különben előbb-utóbb megtörtént volna.
Találkozásunk az élettel a jelen pillanatban van. És a találkozási pont ott van, ahol most vagyunk. – Buddha..!!
Gyakran az az érzésünk, hogy a most véget ért események vagy fontos találkozások/kötelezettségek a végét jelentik, és nem lesz több pozitív időszak. De minden befejezés mindig valami nagyobb új kezdetét hozza magával. Mindegyik végéből valami egészen új keletkezik, és ha ezt felismerjük, érzékeljük és elfogadjuk, akkor ebből a lehetőségből valami egészen újat tudunk alkotni. Talán még olyasmi is, ami lehetővé teszi, hogy előrelépjünk az életben. Valamit, ami nagy jelentőséggel bír saját lelki fejlődésünk szempontjából.
4. sz. Aminek vége, annak vége
A Negyedik Törvény kimondja, hogy ami véget ért, az véget is ért, és következésképpen nem tér vissza. Ez a törvény erősen kapcsolódik az előzőekhez (bár minden törvény nagyon kiegészíti egymást), és alapvetően azt jelenti, hogy teljes mértékben el kell fogadnunk a múltunkat. Fontos, hogy ne szomorkodjunk a múlton (legalábbis ne túl sokáig, különben összetörünk). Ellenkező esetben megtörténhet, hogy elveszíti magát saját mentális múltjában, és egyre többet szenved. Ez a fájdalom aztán megbénítja elménket, és egyre inkább elveszítjük önmagunkat, és elszalasztjuk a lehetőséget, hogy új életet teremtsünk a jelenben. A múltbeli konfliktusokat/eseményeket pusztán tanulságos eseményeknek kell tekinteni, amelyek most lehetővé teszik az életben való előrelépést. Olyan helyzetek, amelyek végül oda vezettek, hogy képes vagy fejleszteni magad. Olyan pillanatok, amelyek, mint minden találkozás az életben, csak a saját fejlődésünket szolgálták, és tudatosították bennünk önszeretetünk vagy lelki egyensúlyhiányunk. Természetesen a gyász fontos és emberi létünk része, nem kérdés. Ennek ellenére az árnyékos körülményekből valami nagy dolog születhet. Hasonlóképpen elkerülhetetlenek a megfelelő helyzetek, különösen akkor, ha belső egyensúlyhiányunkból fakadnak, mert ezek a körülmények (legalábbis általában) saját istenségünk hiányának az eredménye (akkor nem vagyunk önszeretetünk hatalmában, és élünk istenség nem tőle). Ha ilyen helyzetek nem fordulnának elő, akkor legalábbis nem ilyen mértékben tudatára ébrednénk saját lelki egyensúlyhiányunknak.
Tanuld meg elengedni, ez a boldogság kulcsa. – Buddha..!!
Ezért is fontos, hogy idővel is elengedjük az árnyékos helyzeteket (hadd legyen valami olyan, amilyen) ahelyett, hogy évekig depresszív hangulatban maradnánk (persze ezt sokszor könnyebb mondani, mint megtenni, de ez a lehetőség mindig megvan) . Az elengedés az életünk szerves része, és mindig lesznek olyan helyzetek és pillanatok, amikor el kell engednünk valamit. Mert ami elmúlt, az elmúlt. Ebben az értelemben maradjatok egészségesek, boldogok és éljetek harmóniában az életet.
