≡ Menü

megtestesülés

A saját spirituális eredetéből adódóan minden embernek van egy terve, amit számtalan inkarnáció előtt megalkotott, és egy közelgő inkarnáció előtt is tartalmaz megfelelő új vagy akár régi feladatokat, amelyeket az elkövetkező életben el kell sajátítani/tapasztalni. Ez utalhat a legkülönfélébb tapasztalatokra, amelyeket egy lélek viszont átél ...

Minden embernek van lelke, és vele együtt kedves, szerető, empatikus és "magas frekvenciájú" aspektusai (bár ez nem tűnik minden embernél nyilvánvalónak, de minden élőlénynek van lelke, igen, alapvetően még "lelkű" "minden létező). Lelkünk felelős azért, hogy egyrészt harmonikus és békés élethelyzetet tudjunk megvalósítani (szellemünkkel együtt), másrészt együttérzést tudjunk tanúsítani embertársaink és más élőlények iránt. Ez lélek nélkül nem lenne lehetséges, akkor mi ...

Minden ember vagy minden lélek számtalan éve benne van az úgynevezett reinkarnációs ciklusban (reinkarnáció = reinkarnáció/újratestesülés). Ez az átfogó ciklus biztosítja, hogy mi, emberek újra és újra új testekben születjünk, azzal a legfőbb céllal, hogy minden inkarnációban és így a jövőben is folyamatosan fejlődjünk mentálisan és spirituálisan. ...

Minden ember egy úgynevezett inkarnációs ciklusban/reinkarnációs ciklusban van. Ez a ciklus felelős azért, hogy mi, emberek számtalan életet élünk meg, és ebben a tekintetben mindig megpróbáljuk, akár tudatosan, akár öntudatlanul (a legtöbb kezdeti inkarnációban öntudatlanul), ezt a kört lezárni/megtörni. Ebben az összefüggésben van egy végső inkarnáció is, amelyben a saját mentális + spirituális inkarnációnk teljesedik ki ...

Az emberek számtalan inkarnáció óta vannak a reinkarnációs ciklusban. Amint meghalunk és a fizikai halál bekövetkezik, egy úgynevezett rezgésfrekvencia-változás következik be, amelyben mi, emberek egy teljesen új, de mégis ismerős életszakaszt élünk meg. Elérkezünk a túlvilágra, egy olyan helyre, amely ettől a világtól függetlenül létezik (a túlvilágnak semmi köze ahhoz, amit a kereszténység terjeszt nekünk). Emiatt nem lépünk egy "semmibe", egy feltételezett, "nem létező szintre", amelyben minden élet teljesen kialudt, és az ember már semmilyen módon nem létezik. Valójában ennek az ellenkezője a helyzet. Nincs semmi (semmi nem származhat a semmiből, semmi nem kerülhet a semmibe), sokkal inkább mi, emberek, örökké létezünk, és újra és újra reinkarnálódunk különböző életekben, azzal a céllal ...

Mindenki a reinkarnáció ciklusában van. Ez az újjászületés ciklusa ebben az összefüggésben felelős azért, hogy mi, emberek több életet élünk meg. Még az is előfordulhat, hogy néhány embernek számtalan, sőt több száz különböző élete volt. Minél gyakrabban születik újjászületett valaki ebből a szempontból, annál magasabb a sajátja az inkarnáció koraPersze fordítva is van egy alacsony inkarnációs kor is, ami viszont megmagyarázza az öreg és fiatal lelkek jelenségét. Nos, végső soron ez a reinkarnációs folyamat saját mentális és spirituális fejlődésünket szolgálja. ...

A halál utáni élet egyesek számára elképzelhetetlen. Feltételezik, hogy nincs további élet, és a saját léte teljesen kialszik, amikor a halál bekövetkezik. Ekkor az ember egy úgynevezett „semmiségbe” kerülne, egy „helyre”, ahol semmi sem létezik, és a létezése teljesen értelmét veszti. Végső soron azonban ez egy tévedés, egy illúzió, amelyet saját egoista elménk okoz, és amely a dualitás játékának csapdájában tart bennünket, vagy inkább hagyjuk magunkat a dualitás játékának csapdájában. A mai világkép torz, a kollektív tudatállapot elhomályosult, és megtagadják az alapvető kérdések ismeretét. Legalábbis nagyon sokáig így volt. ...